A magyar fejlődés olyan ideológiai fogalmakba csomagolt
folyamat, amelyet még a társadalom értelmiségi osztálya is nehezen tud vagy
akar értelmezni, kézzelfoghatóvá tenni. Ezt a „csomagolóanyagot” próbálom ebben
a blogbejegyzésemben kibontani, azért hogy világosabb legyen mindenki számára,
mit jelent valójában az ökopolitika, amit az LMP képvisel egyedüliként
Magyarországon.
A választások közeledtével egyre gyakrabban tapasztalom,
hogy az egyetlen magyarországi ökopolitikai párt ideológiáját nem érti és nem
ismeri a lakosság. Őszintén szólva, ezen nem csodálkozom, hiszen egy ország
jövőjét úgy lehet felfelé ívelő pályára állítani, ha bizonyos irányelveket
figyelembe veszünk. Ezek az irányelvek, nem biztos, hogy mindenki számára
közérthető fogalmak. A közérthető fogalmak viszont nem állam-menedzsmentre
alkalmas irányelvek. Nem az a „Hajrá Magyarország”, sem a „Magyarország jobban
teljesít”, sem a „rezsicsökkentés”, vagy a „megvédjük Magyarországot”,
„Magyarország nem hagyja magát”, de nem az egyik érzelmileg befolyásoló
szóhasználat sem. Ezzel hatalmat lehet megtartani, de országot fejlődési
pályára állítani és azt a lakossággal megértetni nem lehet.
Miért kell, hogy értse a lakosság a lépéseket, döntéseket?
Mert Magyarország a magyar lakosság országa. Senkinek nincs több vagy nagyobb
joga ahhoz, hogy beleszóljon a kormányzás folyamatába, mint a nemzetnek. Ahhoz
viszont, hogy beleszóljon a kormányzásba a nemzet, alapvető ismeretekkel kell
rendelkeznie. Az ismeretek alapján pedig el kell tudja dönteni, mit szeretne.
Sajnos ez a tudás, az alapvető ismeret hiányzik a magyar
lakosságból. A választópolgárok érzelmi indíttatásból, személyes szimpátia
alapján hozzák meg döntéseiket, annak ellenére, hogy egy intelligens,
kifejezetten eszes nemzetnek tartanak bennünket, magunkat pedig még ennél is
nagyobbra tartjuk.
Ameddig érzelmi alapon, a pillanat hevében dönt a lakosság
nemzetet és országot meghatározó kérdésekben, addig sorsunk az értelmetlenség
rabja lesz generációkon keresztül és leszakadunk mindentől, ami értelmet
képvisel a világban, bármennyire is bosszantó ez.
Most azokat a fejlődést szolgáló ideológiát képező
fogalmakat veszem sorra, amelyeket ismerni kell minden magyar választópolgárnak
ahhoz, hogy egyáltalán döntésképes legyen saját országának sorsa ügyében.
Magyarország: Nem csupán egy európai ország, amely a
magyarok hazája és amelynek a legtöbb magyar számára fényes és/vagy sérelmes
múltja van, hanem kiemelkedően fontos jövőbeli szerep vár rá. A magyar múltra
emlékezni kell és elfogadni, mert megváltoztatni nem vagyunk képesek (maximum
valóságosabban feltárni), de a jelent a múltbéli dolgokon történő rágódás nem
teszi jobbá, sőt elveszi tőlünk a jövőt is. A jelenben élni kell és a jövőnket
kell építeni, nem a múltat magyarázni.
Fenntarthatóság: Olyan fejlődési folyamat, ami „kielégíti a
jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét,
hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”. Fenntarthatóvá lehet tenni
vállalkozást, települést, termelést, társadalmat. És kell is!
Életminőség: Az én, a te és az ő jelenlegi mindennapi
életének minőségéről beszélünk, amikor életminőségről van szó Magyarországon.
Szinte minden beletartozik a közhangulattól a kenyér árán át, a
tömegközlekedésen keresztül, az iskolai oktatás színvonalán túl, a szexuális
életig. Ez egyénre is kivetíthető és az egész magyar társadalomra is jellemző
minőségi ismérv. Amikor jobb életminőségről beszélünk, akkor vagy egy-egy
jellemzőből jobbat, többet, gyorsabbat, eredményesebbet szeretnénk, vagy
folyamatosan mindenből kicsit javítani. Gyakorlatilag az életminőség megmutatja
egy ország gazdasági fejlettségét, szociális állapotát és a társadalom érzelmi
szintjét. Mennyire jó Magyarországon élni ma és mit szeretnénk a jövőben?
Antikorrupció: Feladat a korrupció elleni küzdelem. Cél a
korrupciómentes vagy minimálisra szorított korrupció. A korrupciós gazdaságnak
ne legyen nemzetgazdasági jelentősége. Korrupcióval átszőtt nemzeti
gazdaságban, korrupciót segítő törvényhozásban, korrupciós intézkedésekben
elvész az ország, elvész a társadalom. Egy holtpont után senki nem a korrupció
ellen akar majd küzdeni, hanem a korrupció részese szeretne lenni, mert látja,
hogy az kedvezőbb életminőséget biztosít számára.
Ökológia: Az élettereket, az élőlények és a környezet kapcsolatait
vizsgáló tudomány. Az ember is az
ökológia része, butaság lenne magunkat az ökoszisztémán kívül helyezni. Ennek
megfelelően kell élnünk, cselekednünk minden nap.
Zöldberuházás: Nem egyenlő a zöldmezős beruházással, amely
mezőgazdasági területből ipari gazdaságot épít. A zöldberuházások minden
esetben ökológiai szempontokat vesznek figyelembe, környezeti terhelést
csökkent vagy von ki, illetve olyan fejlesztéseket használ, amelyek hosszútávon
fenntarthatóak.
Elkötelezettség: Az ökopolitikai ideológiához, elveihez való
hűség és azokért történő munka, akkor is, ha viszontagságos és nehéz feladat.
Hit, remény, alázat, motiváció, tudatosság és tett jellemzik.
Önfenntartás: A teljes szabadság állami, illetve magánszektortól
való függetlenség által. Önellátás élelmiszerből, energiából, kultúrából,
tudásból. A XXI. századi Magyarországon jelenleg ez csak komoly
kompromisszumokkal lehetséges. Az LMP szorgalmaz minden olyan törekvést, amely
segíti az önfenntartást az arra fogékony lakosságnak.
Innováció: Általában kreatív ötletből születő folyamatot
jelöl, amely megvalósítja az ötletet. Ez a magyar szürkeállományra jellemző, de
sem a kormánynak, sem a magánszférának nem érdeke az ötlet megvalósítása. Ezzel
fenntartható technológiák és profittermelő üzletágak halnak el Magyarországon
úgy, hogy ki sem tudtak bontakozni. Ezen az LMP sürgősen változtatni fog.
Föld: Föld alatt nem kizárólag bolygónkat értem, amelynek
egységben és épségben tartása globális
feladat, hanem Magyarország határain belül eső földterületeket, valamint a
történelem során számunkra érzelmi kötődésű területeket. De ami országunk
megélhetése szempontjából legfontosabb, a termőföldeket. A termőföld
Magyarország legfontosabb és legnagyobb potenciállal bíró megújuló energiája.
Sem a kormány, sem a lakosság nem kezeli a magyar termőföldet értékének
megfelelően. Amelyik kormány a termőföldet élteti, de a lakosságot megfosztja a
földjeitől, az nem érti a termőföld és magyarság közötti szimbiózis
koncepcióját.
Megújuló energia: Természeti jelenséghez kapcsolható, akár
naponta többször ismétlődően rendelkezésre álló, vagy jelentősebb emberi
beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődő energianyerő
forrás.
A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk
összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem
rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési
lehetőségeit.
Hozzáadott érték: Ha a hozzáadott értéket szeretném
szemléltetni, akkor azt mondanám, hogy végy két dolgot, amit egy ötlettől és
némi haszon reményében egy műveletet követően ötvözöl. A hozzáadott érték révén
új dolgot állítasz elő és a piacon az ellenértéke magasabbá válik, mint a két
dolognak külön-külön. Erre a magyar társadalomban megvan a kapacitás is és a
magasabb ellenérték, azaz több profit iránti igény is. Sajnos a multinacionális
vállalatok igényei alá dolgozik a kormány, így csak robottársadalom vagyunk
ahelyett, hogy hozzáadott értéket adó tevékenységeket végeznénk. Ezen mielőbb
változtatnunk kell!
Globalizáció-kritika: Nem globalizáció-ellenességet jelent,
hanem ésszerű globalizációt minden téren. A globalizáció-kritikus ideológia,
amit az LMP képvisel, figyelembe veszi a helyi adottságokat, erősségeket és
érdekeket. Nagyobb érvényt kell szereznünk országon belül a hazai értéknek,
terméknek, szolgáltatásnak. Az LMP nem a globalizációt akarja megállítani vagy
kívül helyezni rajta önmagát és az országot. Ezt egyszerűen nem lehet, de ha
lehetne is, olyan sorsra jutna a globalizáción kívül rekedő ország, mint
Észak-Korea.
Harmónia: Összhang ökológia és társadalom között,
életminőség és fenntarthatóság között, kormány és választópolgár között, a
világ, illetve Európa és Magyarország között.
Ifjúság: Az ifjúság a jövőnk, ezért mindenek feletti és
makacsul kitartó prioritást élvező feladat az ifjúság nevelése, oktatása, és
védelme. Az ifjúságot a jelen kormány és a megelőzőek is mostohagyermekként
kezelték és kezelik. Az eddigi magyar kormányok irányítható, befolyásolható
alanyokat szeretnének „nevelni”, mert velük a legkönnyebb bánni. Az LMP
hatékony, felelős, eredményes és önálló egyéniségeket lát, amikor ifjúságról
beszél, erős kreativitással, kiváló készségekkel és képességekkel.
Decentralizáció: A központosítás ellentéte. Magyarországon
nem szabad központosítani sem az oktatást, sem az energiaszektort, sem a
magánvállalkozások fejlődését, sem a mezőgazdaságot. A vidéki települések
összefogásának, illetve a településeken belüli közösségeknek kell lehetőséget
teremteni és azt támogatási rendszerrel segíteni. A közösségek önfenntartóvá és
profittermelővé válását kell elősegíteni, mindegy, hogy mezőgazdasági,
energiagazdasági vagy idegenforgalmi szektorban tervezi működését.
Tudásalap: Legyen szó iskolai szelekcióról vagy munkahelyi
kiválasztódásról, mindenképpen a tudásnak és képességeknek kell meghatároznia
az alanyok helyét a társadalomban, nem pedig a társadalmi osztálynak, a
politikai hovatartozásnak vagy az emberi kapcsolatoknak. Csak a tudásalapú
társadalom képes folyamatos fejlődést felmutatni. A tudás érték, amely
meghatározza az ember és társadalom értékét is egyben.
Jövő: Az, ami ezután fog következni és amiért mi vagyunk a
felelősek közvetlenül vagy közvetve. Ezért nem elfogadható érv egyetlen
választópolgártól sem, hogy „úgy sem én döntöm el, mi lesz az országban”. De
igen! És a jövőnk olyan lesz, amilyen a jelenbeli hozzáállásunk. Mindig azt
fogjuk kapni, amit megérdemlünk aktivitásunk vagy passzivitásunk szerint.
Egyensúly: Az egyensúlyban nincsenek meghatározó erők. A
radikalizmus nem erősebb, mint a konzervativizmus, az európaiság-tudat nem
gyengébb, mint a magyarságtudat, de nem is erősebb. Az egyensúlyi állapot
inkább vágy, mintsem reális cél. Magyarországon nincs egyensúly szinte
semmilyen téren, hacsak nem abban, hogy ugyanannyi pofont kaptunk jobbról, mint
balról.
Ész-Szív-Kéz: Az ökopolitikus szívével érzi, mit kell
képviselnie, ésszel alakítja ki programját és két kezével megvalósítja azt. Az
ökopolitikus örökké hű marad ideológiájához. Ha ez megváltozik, akkor már nem
ökopolitikus. Éppen ezért az ökopolitika a legtisztább politikai irányzat,
amely a jelenből építi fel a jövőt. Az ökopolitika hosszú távú, tudatos,
fenntartható, harmonikus koncepciók sora.
LMP: Mindazt a fogalomrendszert összesítő és azokért dolgozó
magyar politikai párt, amelyeket fent felsoroltam a teljesség igénye nélkül.
Az LMP-t megérteni érettség kell. Számos olyan kifejezés kapcsolódik Magyarország egyetlen parlamenti ökopolitikai pártjához, amely a hétköznapi fogalomtárunkat elkerüli vagy éppen nem erősen kézzelfogható. Ennél fogva, amit nem ért az ember, azt nehezebben is fogadja el, adott esetben, hátrányban részesíti.
Az LMP-t megérteni érettség kell. Számos olyan kifejezés kapcsolódik Magyarország egyetlen parlamenti ökopolitikai pártjához, amely a hétköznapi fogalomtárunkat elkerüli vagy éppen nem erősen kézzelfogható. Ennél fogva, amit nem ért az ember, azt nehezebben is fogadja el, adott esetben, hátrányban részesíti.
Ettől függetlenül az értelmes, érdeklődő, XXI. századi,
globalizált, de globalizáció-kritikus európai magyar ember döntési mechanizmusa
a megismer – mérlegel - dönt.
Az LMP ezeket az európai magyar embereket képviseli.
Az LMP ezeket az európai magyar embereket képviseli.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése