Nagyjából huszonöt éve aktuális a téma, amely a politikai, gazdasági, erkölcsi alapon külföldre vándorolt honfitársaink, illetve az itthon élő magyarokban vissza-visszatérően megfogalmazódik: elmenni, itt maradni vagy visszajönni?
Milyen lehetőséget kínál a Fidesz kormány, a Jobbik és MSZP?
És mi kellene ahhoz, hogy egy külföldön élő magyar valóban megfontolja a hazatérést, illetve az itthon élőknek eszébe se jusson a távozás?
Az 1956-os kivándorlóknak egy kisebb százalékában is megfogalmazódott a kérdés a rendszerváltást követően, hogy kint maradni vagy hazatérni, de az volt a tendencia, hogy szinte mindegyiküknek kialakult egzisztencia, család, baráti kör támasztotta alá a további külföldön maradást. Akiknek ezek a tényezők nem szerepeltek az élettörténetükben, vagy ezeket a tényezőkön felülkerekedett a honvágy, illetve hazaszeretet, hazajöttek.
A hazatértek egy része valóban új életet tudott kezdeni idősödő korára, más meghalni jött haza, megint más azért, hogy ismét rádöbbenjen, itt nincs maradása továbbra sem.
A hazatértek egy része valóban új életet tudott kezdeni idősödő korára, más meghalni jött haza, megint más azért, hogy ismét rádöbbenjen, itt nincs maradása továbbra sem.
A kapitalizmus és a demokratikus államforma meghozta azt az előnyt, hogy a magyar lakosság szabaddá vált nem csak határon belül, hanem határon kívül is. Szabaddá váltak az utazások nyugatra, keletre, északra és délre, akár kontinenseken át is. Ennek a szabadságnak a szele megcsapta jó néhány magyar embernek az orrát és azt mondta, "na én akkor elindulok, megkeresem a helyemet a világban".
Így is történt, sok ezer magyar ment ki dolgozni, vagy kalandvágyból a szélrózsa minden irányába, akik köszönik szépen jól vannak és nem kívánnak hazatérni. Ők már a szabadság eszméje alatt döntöttek sorsukról. Pénzzel, hamis gazdasági mutatókkal, hazug ígéretekkel nem lehet hazacsábítani őket.
Aztán jött a nagy nyelvtanulási forradalom, amelyet a kormány most hekkel meg. Mindenki olyan nyelvet tanulhatott, amelyik szívéhez, vágyaihoz közelebb állt. Tudatosan tervezhette egy diák a külföldi karrierjét és meg is tette. Iskolát választott Németországban, Franciaországban, Angliában vagy az USA-ban és ott is maradt, mert vagy állást ajánlottak neki, vagy belebotlott egy egyetemi bulin a nagy "Ő"-be. Magyarországhoz már csak a szülei révén és egy-két barát lévén van közük ezeknek a "régi egyetemistáknak". Ők már globalizált gondolkodásúak. A haza számukra a Föld nevű bolygó, nincs indulatos álmagyarságtudat kazánjuk a szívükben, mint egyes "itthon ragadt, de kimenne, ha lenne annyi esze vagy mersze" magyarnak.
És vannak akik felismerték, hogy itthon nem terem babér nekik. Többet tudnak, többre vágynak vagy éppen csak jobbra, emberibbre. Mindegyikük értékes munkás, fizikai vagy szellemi, de alkotó ember, akik értéket állítanak elő, amelyből Magyarországon sajnos nincs sok, de még azokat is ellehetetleníti a kormány, akik képesek lennének erre.
És feltehetjük a kérdést, miként és miért akarja visszaterelni a külföldön élő és dolgozó magyarságot a Fidesz kormány, az MSZP és a Jobbik?
Ez egy választási ígéret, akiket meg tudnak fogni azzal, hogy nincs itthon az apukám, anyukám, vagy a gyerkőcöm, az unokám, de milyen jó is lenne, ha itthon lenne. Sok hozzátartozót meghat ez a kampány és egyfajta gesztusnak veszik a pártok részéről, hogy törekszik a család ismételt összekovácsolására.
Hát nem törekszik arra senki!
A Fidesz kormánynak kifejezetten örömforrás a külföldön dolgozó, élő magyar, hiszen a GDP majdnem 2%-át ők termelik meg Magyarországnak. Az általuk hazaküldött pénzt itthon költik el a családtagok, hozzátartozók, amelyből summás adó üti az állam markát. A kormány vigyorog és közben tapsol. Örül, ha minél többen mennek külföldre és utalják csak a magyar számlákra a kint megtakarított pénzeket a családtagoknak. Ez így szép és álomszerű számukra.
Az MSZP kampányt indított a Facebookon. Azokra a magyarokra apellál, akik szeretnék, ha hazahoznák a külföldön dolgozókat. Ezt a gazdaság élénkítésével tervezik, akárcsak a Jobbik, amelyiknek szintén szerves kampánytémája a hazaimportált magyarság.
Kérdésem? Eszébe jutott valamelyik pártnak, hogy megérdeklődje a külföldi magyaroktól, miért mentek ki, mi a céljuk, mikor jönnének haza? Nem és nem is akarják, mert ez az egész csak színjáték, színes kampány, hamis ígéret, érzelmi manipuláció!
Ha ebben a pillanatban megkérdezném tíz barátomat, hogy miért ment ki (amivel egyébiránt tökéletesen tisztában vagyok) és milyen esetben jönne haza, a következő válaszokat kapnám.
Miért mentél ki:
- Elegem van a sok balfaszból, ellenségeskedésből.
- Undorodtam a magyar közhangulattól.
- Rosszul éreztem magam otthon.
- Nem tudok ilyen korrupt országban élni.
- Mindig mindenki veszekszik, elégedetlenkedik.
- Mindegy hova, csak el Magyarországról.
Mint látjuk ezek az indokok nem kapcsolhatók a gazdaság élénkítéséhez, kvázi a pártoknak és a kormánynak halvány fogalma sincsen, mi okból távoznak a fiatalok, középkorúak. Természetesen van egy réteg, amelyik következetesen a munka miatt hagyja el az országot, de ők inkább ingázók. Akik tartósan külföldön élnek, azok többnyire nem kérnek Magyarország irányításának színvonalából, a lakosság mentalitásából, a hivatalok, egészségügy, hatóság ügyintézéseiből.
Ha azt mondanám mind a tíz barátomnak, hogy dupla vagy tripla annyi pénzt kapsz, mint amennyit eddig kerestél itthon, akkor sem lenne hajlandóságuk visszatérni, mert nem ez a legfőbb problémájuk. Mi több legtöbbjük itthon is jobban keresett az átlagnál.
Egyszerűen felvilágosult emberi lényekről van szó, akik mennek a élhetőbb, stresszmentesebb, családcentrikusabb, etikusabb élet felé.
És valljuk be ezek az ismérvek nem a Fidesz-KDNP kormány, de nem is a Baloldali Összefogás, pláne nem a Jobbik égisze alatt fognak bekövetkezni az országunkban, kiváltképp, ha eleve félrediagnosztizálják a külföldi magyarokat és rossz kezelésben gondolkoznak.
Élhető, fejlődő életminőséget alkotó Magyarországot csak és kizárólag olyan párt tud alkotni, amelynek hosszútávú célkitűzései vannak, az élhető és fenntartható Magyarország eszméjéhez hű és ezek a szavak nem üres kampánymondatok számára. Erre csakis olyan párt képes, amely nem az aktuális erővonalak irányába hajlik, csak azért, hogy némi dobott alamizsnán túléljen a parlamentben.
Az élhető Magyarországhoz koncepció kell, értelem, tudás, akarat és tudatosság.
Ez jelen pillanatban egyetlen pártban kristályosodott ki, amely a jövőt építi, nem a jelent éli fel.
Ez a párt az LMP.
Te is az LMP ideológiáját követed, amikor azt mondod, fenntartható Magyarországot szeretnél, korrupció nélkül.
Te is zöld ideológiát követsz, amikor a jövőt akarod felépíteni, nem a mai túlélési lehetőségeiden rágódsz.
Sőt, tovább megyek! Mindenki ökopolitikusnak születik, csak időközben eltéved, vagy rossz útra térítik.
Kell, hogy annyi erő és hit legyen bennünk, hogy visszatérjünk igaz értékeinkhez!
Ha feltesszük magunkban a kérdést, hogy jutottunk el idáig, akkor a válaszom a következő:
"sok sikert mi ugy is teged szeretunk akarmi is lessz" (idézet Orbán Viktor Facebook oldalának egy hozzászólójától)
Mindent magunknak köszönhetünk... akármi is lesz...